100 \u00e9ves a Bauhaus \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlus \u00e9s ez a sz\u00e1l, er\u0151sen \u00f6sszefon\u00f3dik a Berker manufakt\u00far\u00e1val, hiszen mindketten id\u00e9n \u00fcnneplik a 100. \u00e9vfordul\u00f3jukat. \u00a0A Bauhaus alap\u00edt\u00f3ja Walter Gropius \u00e9p\u00edt\u00e9sz, pedig m\u00e1r a kezdetekt\u0151l a kifinomult Berker kapcsol\u00f3kat haszn\u00e1lta munk\u00e1in\u00e1l \u00e9s megtervezett \u00e9p\u00fcletein\u00e9l. 1919. \u00e1prilis\u00e1ban Walter Gropius, megalap\u00edtotta az egyik legbefoly\u00e1sosabb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1t, a Bauhaus-t N\u00e9metorsz\u00e1gban. Ez ugyan egy m\u0171v\u00e9szeti iskola volt Weimar v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9s meglep\u0151, de \u00e9p\u00edt\u00e9szetet nem is tan\u00edtottak benne, csak az 1927-es \u00e9vekt\u0151l kezdve. Az emberi alakzatok \u00e9s a csend\u00e9let rajzol\u00e1sa helyett arra tan\u00edtott\u00e1k a di\u00e1kokat, hogy teljesen m\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l n\u00e9zz\u00e9k a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 vil\u00e1got. A tan\u00e1rok el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k az er\u0151teljes sz\u00edneket \u00e9s a mer\u00e9sz form\u00e1kat, a di\u00e1koknak pedig megtan\u00edtott\u00e1k, hogy az egyszer\u0171s\u00e9gre \u00e9s a funkcionalit\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1ljanak.<\/p>\n\n
A Bauhaus azt jelenti \u201ch\u00e1zakat \u00e9p\u00edteni\u201d de Walter Gropius, nem akart csak \u00e9p\u00fcleteket l\u00e9trehozni, hanem \u00faj m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gat akart megval\u00f3s\u00edtani. A di\u00e1kok az iskol\u00e1ban, ker\u00e1mi\u00e1t, k\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9st, tipogr\u00e1fi\u00e1t \u00e9s rekl\u00e1mot is tanultak.\u00a0Gropius \u00edgy nyilatkozott a di\u00e1koknak: \u201cEgy t\u00e1rgyat a term\u00e9szete hat\u00e1roz meg. Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a tervez\u00e9s sikeres legyen, el\u0151bb meg kell vizsg\u00e1lnunk a term\u00e9szet\u00e9t. Ahhoz hogy t\u00f6k\u00e9letesen szolg\u00e1lja a c\u00e9lj\u00e1t, gyakorlati szemmel kell tanulm\u00e1nyozni a k\u00e9s\u0151bbi funkci\u00f3j\u00e1t. \u201c\u00a0A di\u00e1koknak el\u0151ad\u00e1sokat sem tartottak a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, hanem k\u00e9zzel foghat\u00f3 alkot\u00e1sra inspir\u00e1lt\u00e1k \u0151ket \u00e9s ez\u00e9rt m\u0171helyekbe rendeltek mindenkit.<\/p>\n
A Bauhaus hihetetlen\u00fcl sokf\u00e9le m\u0171t\u00e1rgyat \u00e1ll\u00edtott el\u0151, a sz\u00f6gletes form\u00e1j\u00fa l\u00e1mp\u00e1kt\u00f3l a sakk-k\u00e9szletekig. Ezek a t\u00e1rgyak egyt\u0151l egyig praktikus funkci\u00f3kat t\u00f6lt\u00f6ttek be. Egyszerre voltak egyszer\u0171ek \u00e9s hasznosak \u00e9s ez az egyszer\u0171s\u00e9g\u00fck tette eleg\u00e1nss\u00e1 \u00e9s sz\u00e9pp\u00e9 is \u0151ket.<\/p>\n\n
Az iskola az elk\u00e9pzelt j\u00f6v\u0151k\u00e9p szellemis\u00e9g\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u00e9s ezt a forrong\u00f3 m\u00e9hkast, a hatalom, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, agg\u00f3dva figyelte. 1933-ban Hitler hatalomra ker\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n a n\u00e1cik bez\u00e1ratt\u00e1k az iskol\u00e1t \u00e9s a tan\u00e1rok, di\u00e1kok sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dva vitt\u00e9k az iskola \u00e1ltal hirdetett eszm\u00e9ket, mindenfel\u00e9 a nagyvil\u00e1gba. A Bauhaus iskola onnant\u00f3l mindent megv\u00e1ltoztatott az eg\u00e9sz vil\u00e1gon, a b\u00fatorok form\u00e1j\u00e1t\u00f3l a grafikai tervez\u00e9sig, de a legnagyobb \u00f6r\u00f6ks\u00e9g a Bauhaus \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlusa volt.\u00a0Tel Avivban k\u00f6zel 4000 \u00e9p\u00fclet \u00e1ll, amelyek a Bauhaus \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlus szellem\u00e9ben \u00e9p\u00fcltek, a 30-as, \u00e9vekben. Ezeket az \u00e9p\u00fcleteket n\u00e9met zsid\u00f3 bev\u00e1ndorl\u00f3k \u00e9p\u00edtett\u00e9k Bauhaus szellem\u00e9ben, pont nagy r\u00e9szben azok a di\u00e1kok, akik az iskola bez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n t\u00e1voz\u00e1sra lettek k\u00e9nyszer\u00edtve.<\/p>\n
A Bauhaus iskola legalapvet\u0151bb elve volt m\u00e9g, hogy \u201cA forma k\u00f6veti a funkci\u00f3t\u201d. Ezt a h\u00edres kifejez\u00e9st Louis Sullivan, amerikai \u00e9p\u00edt\u00e9sz haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r. Ez azt jelenti, hogy a t\u00e1rgyak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l, a form\u00e1t a szerint kell alkalmazni, hogy a funkci\u00f3 a legfontosabb, \u00e9s mindenk\u00e9ppen az eszt\u00e9tika felett \u00e1ll.\u00a0Minden t\u00e1rgy rendeltet\u00e9sszer\u0171, az eredm\u00e9ny megh\u00f6kkent\u0151, els\u0151 pillant\u00e1sra furcsa, de m\u00e9gis minden esetben leny\u0171g\u00f6z\u0151.<\/p>\n
A h\u00e1z ami Bauhaus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, \u00e1ltal\u00e1ban lapos tet\u0151vel rendelkezik.<\/p>\n
A Bauhaus alap\u00edt\u00f3ja Walter Gropius \u00e9p\u00edt\u00e9sz, m\u00e1r a kezdetekt\u0151l a Berker kapcsol\u00f3kat haszn\u00e1lta munk\u00e1in\u00e1l \u00e9s ez nem volt v\u00e9letlen, hiszen a Berker testv\u00e9reknek is az egyszer\u0171s\u00e9g, a funkcionalit\u00e1s \u00e9s a magas min\u0151s\u00e9g volt a f\u0151 szempont.\u00a0<\/span>A Berker kapcsol\u00f3i \u00e9s rendszerei megtal\u00e1lhat\u00f3ak a vil\u00e1g legszebb \u00e9p\u00fcleteiben. Ez az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nhet meg, mert kialak\u00edt\u00e1sukn\u00e1l figyelembe vett\u00e9k, azt amit a Bauhaus st\u00edlus is k\u00e9pvisel.<\/p>\n <\/p>\n \u00cdgy nemcsak Walter Gropius \u00e9p\u00edt\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra volt egy\u00e9rtelm\u0171, hanem nagyon sok \u00e9p\u00edt\u00e9sz haszn\u00e1lta \u00e9s haszn\u00e1lja a Berker id\u0151t\u00e1ll\u00f3, tart\u00f3s \u00e9s funkcion\u00e1lis term\u00e9keit a mai napig a munk\u00e1in\u00e1l. 2010 \u00f3ta a hagyom\u00e1nyos Berker m\u00e1rka a Hager v\u00e1llalathoz tartozik. A m\u00e1rka \u00f6tv\u00f6zi a ma m\u00e1r kialakult \u00e9rt\u00e9keket, a korszer\u0171 formatervez\u00e9st \u00e9s a modern technol\u00f3giai ig\u00e9nyekkel lett p\u00e1ros\u00edtva. Tov\u00e1bbra is \u00faj szabv\u00e1nyok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodik, ahol a forma, a funkci\u00f3, a haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a min\u0151s\u00e9g az els\u0151dleges szempont. Teh\u00e1t nem v\u00e9letlen, hogy egyid\u0151s a Bauhaus m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a Berker kapcsol\u00f3csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete, hiszen mindketten maradand\u00f3t alkottak, pontosan egy \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt. A Berker kapcsol\u00f3k, sz\u00e1mos Bauhaus st\u00edlusban k\u00e9sz\u00fclt \u00e9p\u00fcletben megtal\u00e1lhat\u00f3ak, hiszen egyik legnagyobb el\u0151ny\u00fck, hogy a klasszikust\u00f3l a modern design-ig sz\u00e9les a palett\u00e1juk, amely b\u00e1rmilyen enteri\u0151rben beilleszthet\u0151.\u00a0A Bauhaus forradalmi mozgalom \u00f6r\u00f6kre megv\u00e1ltoztatta, a m\u0171v\u00e9szetet, a design-ot \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet. B\u00e1r az \u00e9p\u00edt\u00e9szek, k\u00e9zm\u0171vesek \u00e9s m\u0171v\u00e9szek \u00e9p\u00fclete, csak 1919-1933-ig l\u00e9tezett, a Bauhaus st\u00edlus tart\u00f3s \u00f6r\u00f6ks\u00e9get hagyott a m\u0171v\u00e9szeti, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s formatervez\u00e9si vil\u00e1gban.\u00a0A Bauhaus a legt\u00f6bb ember sz\u00e1m\u00e1ra egy modern \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlust jelent, de a Bauhaus sokkal t\u00f6bb ann\u00e1l. Egy \u00faj gondolkod\u00e1sm\u00f3dot jelentett, ami 100 \u00e9ve, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n sz\u00fcletett \u00e9s az akkor keletkezett \u00f6tletek meghat\u00e1rozz\u00e1k a mai m\u0171v\u00e9szetek legt\u00f6bb \u00e1g\u00e1t is.<\/p>\n A Berker kapcsol\u00f3csal\u00e1d teljes k\u00edn\u00e1lat\u00e1t, megtal\u00e1lja a\u00a0Berker.hu<\/a>\u00a0weboldalunkon.<\/p>\nId\u0151tlen, funkcion\u00e1lis \u00e9s tart\u00f3s anyag.<\/h3>\n
\n