ALKALMAZÁSI TERÜLETEK
Irodaház
Megoldásaink
IRODAHÁZAK számára
Függetlenül attól, hogy irodaházról, bevásárlóközpontról, kórházról vagy repülőtérről van szó, ma már egyetlen nagy épület sem működhet modern épületautomatizálási rendszer nélkül. Ennek köszönhetően az összes technikai rendszer összehangoltan működik, biztosítva a felhasználók számára az ideális jólléti, kényelmi és biztonsági feltételeket a mindennapi munkavégzés, tanulás vagy vásárlás során.
Csak egy valóban intelligens épület képes garantálni az erőforrások maximális hatékonyságát, és az üzemeltetési költségek kordában tartását az épület teljes élettartama alatt.
Az automatizálás alapkövetelmény
Az EPB-irányelv felülvizsgálata előírja, hogy 2025-ig a nagy, nem lakáscélú épületeket automatizálási és vezérlőrendszerekkel kell felszerelni. Ez is megerősíti, hogy az EU kiemelt szerepet tulajdonít ezeknek a rendszereknek.
bővebben
A 2018/844-es EU-irányelv fontos lépést tett az intelligens épületek irányába, folytatva azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Unió az elmúlt években bevezetett.
Az irányelv módosította az épületek energiahatékonyságáról (2010/31/EU) és az energiahatékonyságról (2012/27/EU) szóló korábbi szabályozásokat, és előírja, hogy 2025-ig minden nagy, nem lakáscélú épületet automatizálási és vezérlőrendszerekkel kell felszerelni. „Nagy épületnek” az minősül, ahol a légkondicionáló rendszerek (vagy a légkondicionálás és szellőzés kombinációja) névleges teljesítménye meghaladja a 290 kW-ot.
Az Európai Parlament és a Tanács külön hangsúlyozza az épületautomatizálásból származó energiaelőnyöket. Az EU célja, hogy 2050-re fenntartható energiarendszert hozzon létre, és dekarbonizálja az épületállományt, amely jelenleg a teljes CO₂-kibocsátás mintegy 36%-áért felelős.
Ezért az automatizálási és vezérlőrendszereknek képesnek kell lenniük az energiafelhasználás folyamatos monitorozására, rögzítésére és elemzésére, valamint arra, hogy azt az adott pillanatban optimalizálják. Az energiafogyasztás csökkentése érdekében ajánlott a hatékonyságveszteségek észlelése és az épületüzemeltetésért felelős személy időben történő tájékoztatása.
Végül kulcsfontosságú követelmény az „open”, azaz nyílt rendszerek használata. Ezeknek lehetővé kell tenniük az épületen belüli berendezésekkel való kommunikációt, valamint az interoperabilitást különböző gyártók technológiáival, rendszereivel és eszközeivel.
Világítsuk meg a HCL-t
Mit takar a HCL rövidítés? A Human Centric Lighting – azaz emberközpontú világítás –, egy forradalmi világításvezérlési koncepció, amelynek középpontjában az ember és mindennapi élete áll. Ennek megvalósításához azonban szükség van a lámpatestek otthonautomatizálási vezérlésére.
bővebben
Egy funkcionális épületben a világítás kiemelt szerepet játszik: elsősorban biztosítania kell a megfelelő látási feltételeket, a munkaállomások helyes megvilágítását, valamint a vakítás elkerülését. Egyre gyakrabban alkalmazzák azonban a világítást az épületek belső és külső építészeti elemeinek kiemelésére is.
A fénynek érzelmi és biológiai hatásai is vannak, és alapvetően befolyásolja az emberek jóllétét, hangulatát és egészségét. Ennek oka egyszerű: a fény szabályozza az emberi belső órát. Ebből indul ki a HCL (Human Centric Lighting – emberközpontú világítás) szemlélet, amely az embert helyezi a világítási koncepció középpontjába. A cél, hogy a beltéri környezetben is minél jobban megközelítsük a természetes fény hatásait, szükség esetén megfelelő intenzitású és színű mesterséges fénnyel kiegészítve azt.
A HCL elvének gyakorlati megvalósítása ma már lehetséges és gazdaságos is, köszönhetően a fényerőben és színben szabályozható fényforrásoknak – például a legújabb generációs LED-eknek – és az épületautomatizálási vezérlőeszközöknek. Így a mesterséges fény támogatja azok biológiai ritmusát, akik a nap nagy részét épületekben töltik, javítja közérzetüket és egészségüket, valamint elősegíti a koncentrációt a munkavégzés során.
Minimális energiai osztály: B
Az EN 15232 szabvány évek óta iránymutatást ad a tervezőknek az épületek energiahatékonysági besorolásában. Magyarországon is egyre inkább alapkövetelmény, hogy a nem lakáscélú épületek legalább B osztályú épületautomatizálási szintet érjenek el.
bővebben
Az új előírások szerint épített vagy felújított épületek jelentős energiahatékonysági potenciált hordoznak. Ahhoz azonban, hogy ezt teljes mértékben ki lehessen használni, szükséges a különböző gépészeti és épületüzemeltetési rendszerek működésének optimalizálása. Erre kínálnak megoldást az épületautomatizálási rendszerek.
Az EN 15232 szabvány alapján már a tervezési fázisban értékelhető az az energiamegtakarítás, amely a különböző automatizálási szintek bevezetésével érhető el. Ennek megfelelően az épületek négy energiahatékonysági osztályba sorolhatók:
A osztály: magas energiahatékonyságú épületek, fejlett vezérlési és automatizálási rendszerekkel (BACS), valamint magas szintű épületüzemeltetési megoldásokkal (TBM), amelyek pontos és teljes körű automatikus szabályozást biztosítanak.
B osztály: korszerű, energiatakarékos épületek, központosított vezérlést biztosító BACS és TBM rendszerekkel.
C osztály: átlagos energiahatékonyságú, alapfunkciókat nyújtó automatizálási rendszerekkel felszerelt épületek. Ez a szint szolgál viszonyítási alapként az energiahatékonysági tényezők számításához.
D osztály: alacsony energiahatékonyságú épületek, amelyekben nincs automatizálás, csak hagyományos műszaki rendszerek működnek.
Az európai irányelveknek megfelelően a nem lakáscélú épületek esetében ma már minimum követelmény a B osztály elérése, amely az épületgépészeti rendszerek szabályozását, vezérlését és központi felügyeletét írja elő.
További információ
EN 15232-1:2017 – Energy Performance of Buildings – Az épületek energiahatékonysága – 1. rész: az épületautomatizálás, vezérlés és üzemeltetés hatása
Felkészülve a BIM-re
Az Elektro-Kamleithner Kft. által képviselt megoldások készen állnak a BIM korszakra. A BIM (Building Information Modeling) fokozatosan átalakítja az épületek tervezését és üzemeltetését, először a nagy közberuházásoknál, majd idővel minden más építési projektben.
bővebben
A BIM (Building Information Modeling) olyan módszertan, amely optimalizálja és hatékonyabbá teszi az épületek tervezési és kivitelezési folyamatait. A BIM lényege, hogy digitális szoftverekkel létrehozott, többdimenziós virtuális modellek segítségével az épület teljes életciklusa nyomon követhető és kezelhető legyen.
A BIM legnagyobb előnye, hogy a tervezési fázisban 3D megjelenítést biztosít, amely felgyorsítja a folyamatokat, csökkenti az átfutási időt, valamint lehetővé teszi a hibák és pontatlanságok korai felismerését. A hatékonyabb információmegosztás és a pontosabb folyamatkontroll révén csökkenthetők a költségek, valamint előre ütemezhetők a karbantartási feladatok.
A BIM ma már standard eljárás minden épületnél, és fokozatosan beépül az európai jogszabályi környezetbe is, hiszen az EU közbeszerzési irányelve előírja alkalmazását a tagállamok közbeszerzési folyamataiban.
Az Elektro-Kamleithner Kft. által kínált megoldások teljes mértékben illeszkednek a BIM-korszak követelményeihez, támogatva a hatékony tervezést, a pontos megvalósítást és a hosszú távon is fenntartható épületüzemeltetést.
DCV szellőztetés
Az épületek szigetelése és a nagy teljesítményű nyílászárók beépítése jelentős energiamegtakarítást eredményez, ugyanakkor szükségessé teszi a levegőminőség pontos szabályozását is annak érdekében, hogy a zárt terekben biztosítható legyen a jóllét és az egészség.
bővebben
Az új épületekben, illetve a jelentősen felújított épületekben alkalmazott magas szintű hőszigetelés és korszerű nyílászárók az energiahatékonysági követelményeknek (91/2002/EK irányelv és annak későbbi módosításai) megfelelően nagymértékben csökkentették a hőveszteséget, ami rendkívül pozitív hatással van az energiafelhasználásra.
Ugyanakkor ezek az intézkedések a gyakorlatban légmentessé tették az épületeket, így a szellőztetés és a levegőcserélés ismét központi kérdéssé vált. A szellőztetés azonban jelentős energiát igényelhet a ventilátorcsoportok működtetéséhez, ezért fejlett vezérlés szükséges. Az egyszerű időalapú vezérlés nem nyújt kielégítő megoldást, és legfeljebb általános irányelvként szolgálhat az üzemidők meghatározására. A magas levegőminőség és az alacsony energiafelhasználás egyidejű biztosításához célszerű egy vagy több környezeti paraméter mérésével automatikusan szabályozni a helyiségekbe bevezetett frisslevegő-mennyiséget. Ezt nevezzük igényvezérelt szellőztetésnek, vagyis DCV-nek (Demand Controlled Ventilation).
Egy épületben, amely automatizálási rendszerrel van felszerelve, számos környezeti paraméter áll rendelkezésre: például hőmérséklet, relatív páratartalom, CO₂- vagy TVOC-koncentráció, a helyiségben tartózkodók jelenléte/hiánya, dátum és idő, illetve más buszfunkciók működése. Az igényeknek megfelelően ezek a paraméterek külön-külön vagy logikai kapcsolatokkal összekapcsolva is felhasználhatók. Az ilyen típusú fejlett vezérléssel a megtakarítás két szinten valósul meg: egyrészt csökken a ventilátorcsoportok működési ideje, másrészt mérséklődik a kezelendő frisslevegő mennyisége (fűtés, hűtés, párásítás vagy párátlanítás előtt).
CO₂- vagy TVOC-alapú vezérlés?
A levegőcsere vezérlési paraméterének megválasztása elsősorban a helyiségek használati módjától függ. Ahol a helyiség kihasználtsága erősen változó vagy kiszámíthatatlan (például tárgyalókban, tantermekben vagy kisebb üzlethelyiségekben), a leggyakrabban a CO₂-t alkalmazzák indikátorként, mivel koncentrációja (p.p.m., azaz milliomod részben mérve) közvetlenül összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a légzéssel. A CO₂ bár önmagában nem káros az egészségre (kivéve extrém magas koncentrációban, amely nehezen érhető el), közvetlen hatással van a koncentrációs képességre és a produktivitásra.
Ha azonban a helyiségekben tartózkodók száma előre jól meghatározható és korlátozott, akkor a VOC-k (Volatile Organic Compounds), azaz az illékony szerves vegyületek mérése lehet jelentősebb. Ezeket a vegyületeket a bútorok, festékek, tisztítószerek, ragasztók és más szintetikus anyagok folyamatosan bocsátják ki magas illékonyságuk miatt. Ilyen esetekben a fő paraméter a TVOC (Total Volatile Organic Compound) koncentrációja, amelyet általában p.p.b.-ben (milliárdod részben) mérnek.
nZEB: az épületek új korszaka
A közel nulla energiaigényű épületek (nZEB) a 2000-es évek elején még utópiának tűntek, mára azonban jogszabályi követelménnyé váltak, amely minden új épületre vonatkozik. Az épületautomatizálásnak köszönhetően ez a cél ma már kézzelfogható valóság.
bővebben
Néhány évvel ezelőtt a 2010/31/EU irányelv bevezette a közel nulla energiaigényű épület (nZEB) fogalmát, és egy ütemtervet is előírt: 2018. december 31-től az új középületeknek nZEB szintet kellett elérniük, 2020. december 31-től pedig minden új épületre kiterjedt a kötelezettség.
Mit jelent a közel nulla energiaigényű épület?
Az irányelv meghatározása szerint: „…olyan épület, amelynek energiahatékonysága nagyon magas, és amely energiaigényét nagymértékben megújuló energiaforrásokból kell fedezni, ideértve a helyben vagy a közelben előállított megújuló energiát is.” Ez tehát két dolgot jelent: egyrészt az épület fő funkcióihoz (fűtés, hűtés, szellőzés, melegvíz-termelés és világítás) szükséges energiafelhasználást minimálisra kell csökkenteni, másrészt növelni kell a megújuló energiaforrások arányát, különösen az épület közvetlen környezetében rendelkezésre állókat.
Milyen technológiák szükségesek egy nZEB épülethez?
Az nZEB épületek kialakítása mindig több technológia kombinációjával történik, amelyet az anyagi lehetőségek mellett az éghajlati adottságok és a felhasználói szokások is meghatároznak. Az alapot a passzív technológiák adják, amelyek az épületburokra hatnak: hőszigetelés, korszerű nyílászárók, a szerkezet hőtároló képessége. Emellett azonban egyre nagyobb szerepet kapnak az aktív technológiák, mint például a napfény hasznosítása világításra és hőnyereségre, a „free cooling” megoldások, a megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor, kisméretű szélturbina, biomassza), valamint a HVAC rendszerek hatékonyságnövelése.
Mindezeknek a technológiáknak összehangoltan és integráltan kell működniük, és a felhasználókat folyamatosan tájékoztatni kell a rendszerek hatékonyságáról és előnyeiről. Ezért a közel nulla energiaigényű épületekben az épületautomatizálás szerepe kulcsfontosságú.
Az irodaházak tereit gyakran újra kell konfigurálni a szervezeti változások követéséhez – nagy irodák, bankok vagy biztosítótársaságok esetében ez akár 18–24 havonta is előfordulhat. Az épületautomatizálási rendszer újraprogramozhatósága lehetővé teszi, hogy a fizikai bekötések módosítása nélkül rugalmasan alkalmazkodjon ezekhez a folyamatosan változó igényekhez, anélkül hogy hosszú és költséges munkamegszakításokat okozna.
Egy épületautomatizálási rendszer birtoklása azt is jelenti, hogy központilag nyomon követhetők az épület működéséhez szükséges legfontosabb paraméterek. Így azonnal be lehet avatkozni, ha ezek az értékek eltérnek a kívánttól, biztosítva a folyamatos üzemelést.
Ráadásul a műszaki rendszerek monitorozása az energia optimális felhasználását is garantálja, hiszen megmutatja, mikor következik be hatékonyságcsökkenés, és lehetővé teszi a korrekciós intézkedések azonnali végrehajtását.
T, R.H., CO₂ és TVOC érzékelés
Mindig biztosítható a megfelelő klímakomfort és a jó levegőminőség a munkahelyi, kereskedelmi vagy iskolai környezetekben, ahol nap mint nap hosszú órákat töltenek az emberek.
Hőmérséklet-, páratartalom- és TVOC-érzékelés
A modern épületekben alapvető követelmény a beltéri klíma folyamatos felügyelete és szabályozása. Ennek kulcsparaméterei a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a TVOC (összes illékony szerves vegyület) koncentráció mérése.
A harmadlagos szektor épületeiben a rendszereknek számos funkciót kell ellátniuk – például fűtés, hűtés, szellőztetés, párásítás, párátlanítás és levegőcsere – miközben figyelembe kell venniük az évszakot, a külső és belső körülményeket, a felhasználók igényeit és az energiahatékonysági követelményeket. A különféle paraméterek összehangolt érzékelése és feldolgozása biztosítja, hogy a beltéri környezet mindig optimális maradjon.
A TVOC érték különösen fontos, mivel a bútorokból, festékekből, tisztítószerekből és egyéb szintetikus anyagokból származó illékony vegyületek jelentősen ronthatják a levegő minőségét. A magas TVOC-szint nemcsak kellemetlen szagokat okozhat, hanem hosszú távon egészségügyi kockázatot is hordoz, valamint rontja a koncentrációt és a közérzetet. A folyamatos monitorozás lehetővé teszi az időben történő beavatkozást – például szellőztetéssel vagy szűrőrendszerek aktiválásával –, ezáltal javítva a beltéri környezet minőségét és az ott tartózkodók komfortját.
Az Elektro-Kamleithner Kft. által kínált termékek számos olyan funkciót és opciót egyesítenek, amelyekhez más esetben több különálló eszközre lenne szükség – mindezt kompakt, egyszerűen integrálható megoldások formájában.
Jelenlétérzékelés
Hányszor látunk épületekben égve hagyott lámpákat vagy működő légkondicionálót úgy, hogy közben senki sincs a helyiségben? Sok esetben a fogyasztók kézi vezérlése önmagában nem elegendő. Az energia pazarlásának elkerülése és a berendezések élettartamának meghosszabbítása érdekében célszerű olyan automatikus vezérlést is alkalmazni, amely érzékeli az emberek jelenlétét és/vagy mozgását. Hosszabb távollét esetén az érzékelők beállítható késleltetéssel kikapcsolják a fogyasztókat, majd a helyiségbe való visszatéréskor automatikusan újra bekapcsolják azokat.
Az Elektro-Kamleithner Kft. különböző professzionális termékekkel kínál megoldást erre az igényre. A jelenlétérzékelők lehetővé teszik, hogy a világítás azonnal kikapcsoljon a helyiség elhagyásakor, míg a légkondicionálásnál hosszabb késleltetés is beállítható, így a komfortfeltételek rövid távollétek alatt változatlanok maradnak. Hosszabb idejű távollét esetén a rendszer automatikusan csökkentett üzemmódra vált, például komfort módról készenléti módra.
INNOVÁCIÓ - ENERGIAHATÉKONYSÁG
Az EK-WIRELESS az Elektro-Kamleithner legújabb innovációja, amely kifejezetten a meglévő épületek energiahatékonysági kihívásaira kínál megoldást. A vezeték nélküli technológia révén a rendszer szobánként, akár néhány óra alatt telepíthető, mégpedig bontás és üzemszünet nélkül.
Az EK-WIRELESS eszközök nemcsak stabil és megbízható működést biztosítanak, hanem az MSZ EN ISO 52120 szabvány szerinti automatizálással 25–35%-os energiamegtakarítást is elérhetnek. Ez éves szinten több tízmillió forintos költségcsökkenést jelenthet, amely általában 3–4 éven belül teljesen visszahozza a beruházás értékét. A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a rendszer fokozatosan bővüljön. A központi felügyeleti felületen keresztül a menedzsment valós időben nyomon követheti az energiafogyasztást, optimalizálhatja a fűtés-hűtést, reagálhat vészhelyzetekre, mindezt a lakók komfortja és a fenntarthatósági célok maximális érvényesítése mellett.
Az EK-WIRELESS tehát nemcsak korszerű technológia, hanem egy valódi versenyelőnyt jelentő beruházás a magyarországi szállodák számára.